A halmazelmélet eredeti, un. „naiv” álláspontja szerint egy halmaz elemei bármiféle „dolgok” lehetnek. Már az időszakban kialakultak a halmazelmélet kezdeti megállapításai:
1. Egy halmazt egyértelműen meghatároznak az elemei.
2. Két halmaz akkor és csak akkor azonos, ha elemeik ugyanazok.
3. Egy halmazban egy dolog legfeljebb egyszer szerepelhet elemként.
4. Egy halmazt végesnek mondunk, ha elemei számát egy természetes számmal meg lehet adni.
5. Üres halmaznak mondjuk azt a halmazt, amelynek egyetlen dolog sem eleme. Az üres halmaz jele: ∅ ={}.
A halmazelméletben bevezették a halmaz részhalmaza fogalmát. Megfogalmazódtak a halmazműveletek (unió, metszet, különbség, halmazok direkt szorzata, stb.) és az egyes műveletek tulajdonságai.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése