2022. szeptember 28., szerda
2022. szeptember 27., kedd
5.o matematika online digitális kultúra órára
https://wordwall.net/hu/resource/2136213/matematika/ellentettabszol%c3%bat%c3%a9rt%c3%a9k
https://wordwall.net/hu/resource/27909836/matek/matematika-5-oszt%c3%a1ly-eg%c3%a9sz-sz%c3%a1mok
https://wordwall.net/hu/resource/611876/matek/tk-6-28-1
https://wordwall.net/hu/resource/5241189/eg%C3%A9sz-sz%C3%A1mok
https://wordwall.net/hu/resource/28777448/matek/eg%c3%a9sz-sz%c3%a1mok
https://wordwall.net/hu/resource/2450592/matek/eg%c3%a9sz-sz%c3%a1mok-szorz%c3%a1sa-oszt%c3%a1sa
https://wordwall.net/hu/resource/14707910/eg%C3%A9sz-sz%C3%A1mok-%C3%B6sszehasonl%C3%ADt%C3%A1sa
http://www.interaktivmatematika.hu/sajat/6.oszt/egesz_szamok/egeszszamok_kezdo.html
https://www.liveworksheets.com/worksheets/hu/Matematika/Eg%C3%A9sz_sz%C3%A1mok
https://padlet.com/arianflora/5_egesz
https://padlet.com/arianflora/5_egesz_muvsor
Szófelhő készítése
Készíts egy szófelhőt, legalább 10 szó megadásával! Használj különböző betűtípust, és színt!
Jó Munkát!
2022. szeptember 26., hétfő
2022. szeptember 21., szerda
Technika 5.a
https://www.nkp.hu/tankonyv/technika_es_tervezes_5_nat2020/lecke_01_002
Olvassátok el kérlek, és a digitális feladatokat oldjátok meg! Köszönöm szépen!
5.a és 5.b matematika péntek
5.a és 5.b osztály digitális k.
https://ismeretterjesztes.hu/online-ismeretek/billentyuzet-reszei/
/Az ezen az oldalon található részt elolvasni! A füzetbe a kép alatti 7 sort kellene leírni!
A billentyűzet részei
alfanumerikus billentyűk
vezérlő és a kurzorvezérlő billentyűk (parancsbillentyűk, további vezérlőbillentyűk és lapozó billentyűk)
jelentésmódosító billentyűk
numerikus billentyűk
funkcióbillentyűk
Érdekességnek megtekinthető:
illetve a fejlődéséről történetéről itt olvashatsz:
https://www.rentit.hu/hu-HU/Cikk/erdekessegek/a-billentyuzet-fejlodese-tortenete.rentit
Billentyűzet részei 1. |
Alfanumerikus billentyűk
billentyűzet részei - alfanumerikus billentyűk
A billentyűket csoportokba rendezve láthatod. A billentyűzet középső részén helyezkednek el az ú.n. alfanumerikus billentyűk, melyekkel betűket, számokat és különböző írásjeleket, valamint szóközt (a hosszú üres Space (ejtsd: szpész) gombbal) vihetünk be a számítógépbe. Ezek elhelyezkedése hasonlít a régi írógépekére.
Billentyűzet részei 2. |
Vezérlő és a kurzorvezérlő billentyűk
2.1 | Parancsbillentyűk
billentyűzet részei - parancsbillentyűk
A kurzor- és egyéb vezérlő billentyűket többnyire jobb oldalán látod. Kivétel ezek közül az ú.n. parancsbillentyűk, melyeket az alfanumerikus részen találsz:
Enter – Ha lenyomjuk, akkor kezdi a számítógép a beírt parancsot végrehajtja. Szövegszerkesztő esetében új bekezdés keletkezik. Funkciója megegyezik a numerikus részen találhatóével, csupán kényelmi funkcióból van belőle kettő.
Programoknál ha ki van jelölve egy gomb, amire amúgy kattintanánk, nyomhatunk helyette Entert. Tab-bal lépkedhetünk a gombok közt.
Tab – (tabulátor – oda-vissza mutató nyilakkal is jelölik): Ha lenyomjuk, akkor a kurzor a beállítás szerint több karaktert vagy egységet (pl. űrlap rubrikát, táblázatban cellát) ugrik, illetve szövegszerkesztőben lehet a szöveget vele tabulálni (egy ponthoz igazítani).
Backspace – (ejtsd: bekszpész, balra mutató nyíl): Ha lenyomjuk, akkor a kurzor törli a tőle balra álló karaktert.
2.2 | További vezérlő billentyűk
billentyűzet részei - vezérlő billentyúk
Del / Delete – (ejtsd: dilit) Ha lenyomjuk, akkor a kurzor törli a tőle jobbra álló karaktert, ellentétben a Backspace-szel, ami a tőle balra állót törli.
Ins / Insert – (ejtsd: inzert) Ez a billentyű a szövegbe való beszúrási vagy a szöveg felülírási mód között vált. Személy szerint nagyon megijedtem és ideges lettem, amikor először véletlenül megnyomtam és átírtam a szövegem beszúrás helyett 🙂
ESC – (Escape,ejtsd:iszkép)=menekülés, kilépés) ha lenyomjuk az ESC gombot, akkor általában az éppen futó programfolyamat megáll. Böngészőben is az adott oldal betöltését állíthatjuk le vele. Mezei számítógép felhasználóknak ritkán kell.
PrintScrn – (printscreen, ejtsd: printszkrin) Ha lenyomjuk, akkor a képernyő tartalma a vágólapra kerül, így le tudjuk másolni. Hasznos!
Scroll Lock – (ejtsd: szkrollok) kapcsolóbillentyű, programfutást(programműködést) lehet vele megállítani. Mezei számítógép felhasználóknak ritkán kell.
Pause/Break – (ejtsd: paóz/brék) egy elindított programot lehet vele ideiglenesen vagy véglegesen megállítani. Mezei számítógép felhasználóknak ritkán kell.
2.3 | Lapozó billentyűk
billentyűzet részei - lapozó billentyűk
Home – (ejtsd: hóm) Ha lenyomjuk, akkor a kurzor az adott egység elejére ugrik. Szövegszerkesztőben a sor elejére. Böngészőben a lap tetejére.
End – (ejtsd: end) Ha lenyomjuk, akkor a kurzor az adott egység végére ugrik. Szövegszerkesztőben a sor végére. Böngészőben a lap aljára.
PgUp – (page up ejtsd: pédzs áp, oldal fel) segítségével felfele lehet lapozni, pl. szövegszerkesztőben, böngészőben. Böngészőben kiváltója lehet a Shift+Space leütése.
PgDn – (page down ejtsd: pédzs dáun, oldal le) segítségével lefele lehet lapozni, pl. szövegszerkesztőben, böngészőben. Böngészőben kiváltója lehet a Space leütése.
2.4 | Kurzorvezérlők
billentyűzet részei - kurzorvezérlők
Nyilak – ha lenyomjuk őket, akkor a kurzor a jelölt irányba mozdul szövegszerkesztőben. Böngészőben a lapot tudjuk mozgatni, főleg fel/le (balra/jobbra ritkán lehet mozgatni a weboldalakat, kivéve, ha kis méretű ablakban nézzük)
Billentyűzet részei 3. | Jelentésmódosító billentyűk
billentyűzet részei - jelentésmódosító billentyűk
A jelentésmódosító billentyűk megnyomásukkal vagy folyamatos nyomva tartásukkal megváltoztathatjuk a többi billentyű segítségével bevihető adatokat, utasításokat. pl a Shift és egy alfanumerikus billentyű együttes megnyomásakor elérhetjük az ABC nagybetűit vagy a billentyűn lévő felső karaktert.
Shift – (ejtsd: sift) Váltóbillentyű. Ha betű billentyűvel együtt nyomjuk le akkor nagybetű lesz, pl. a-ból A lesz. Ha szám (felső sor, nem a jobboldali) billentyűkkel együtt nyomjuk le, akkor a billentyűn lévő felső jel jelenik meg, pl. 3-as esetén a + jel.
Ctrl – (Control) ejtsd: kontrol) Segédbillentyű. Ha vele egyszerre más billentyűket is lenyomunk, akkor más-más parancsot végez el a számítógép. Pl. Ctrl+x =a kijelölt objektumot kivágjuk és a vágólapra kerül.
Alt – (ejtsd: alt) Segédbillentyű. Más billentyűkkel együtt lenyomva tudjuk utasítani a számítógépet különböző parancsok végrehajtására. Pl. Alt F= szövegszerkesztőben legördül a fájl menü.
Alt Gr – (ejtsd: altgéer) Segédbillentyű. Más billentyűkkel együtt lenyomva megjelenik az adott billentyű jobb alsó sarkában lévő jel.
Windows billentyű – (ejtsd: vindovz) Ha lenyomjuk, akkor megjelenik a Start menü.
Caps Lock – (ejtsd: kepszlok) Ha lenyomjuk, akkor folyamatosan nagybetűkkel fogunk írni. Újbóli megnyomással ismét kisbetűkre váltunk. Vigyázzunk használatával, mert a csupa nagybetűs írás “kiabálásnak”, agresszívnek hathat. Illetve gyakori hibalehetőség, ha véletlenül benyomjuk, mivel a gyakran használt A betű mellett található. Bosszúságot okozhat, ha pl. jelszavunkat nem fogadja el a rendszer, pedig jól írjuk be, csak éppen csupa nagybetűvel 🙂
Billentyűzet részei 4. | Numerikus billentyűk
billentyűzet részei - numerikus billentyűk
A numerikus billentyűket szintén jobb oldalon találod. Ellenőrizd, hogy ha lenyomod a NumLock nevű billentyűt, a hozzá tartozó LED világít -e. Ha igen, akkor számokat tudsz beírni velük, illetve mellettük az alapvető matematikai műveleteket végezheted el (összeadás: +, kivonás: -, szorzás: * , osztás: / ) Ha ez a LED nem világít, megváltozik a működésük. Ekkor kurzorvezérlő ill. lapozó funkciót vesznek fel, a számok alatti jelek mutatják, melyik mit fog jelenteni (megfejtésüket lásd feljebb).
Billentyűzet részei 5. | Funkcióbillentyűk
billentyűzet részei - funkcióbillentyűk
A funkcióbillentyűket felül fogunk találni: F1-től F12-ig. mindig az adott programhatározza meg, milyen funkciójuk van. Én leggyakrabban ezek közül az F5-öt használom böngészőkben, mellyel frissíthetem az adott oldal tartalmát. A többiről később fogok írni.
Egyes laptopok billentyűzetének alsó részén van egy bizonyos “Fn”, azaz function billentyű, ami néha be is van keretezve. Ennek a gombnak a benyomása mellett érhetők el olyan funkciók, melyek más billentyűkön is be vannak keretezve.
Technika 7.a, 7.b
Tk 13-15. oldal olvasni
Az infóba is van könyv ha valaki nem hozta, csak azt már ne vigyétek el, mindenkinek van saját!
Aki nem kapott betegség miatt az viheti haza is :)
2022. szeptember 20., kedd
7.o informatika jegyzet
Szövegszerkesztés
https://www.nkp.hu/tankonyv/digitalis-kultura-7-nat2020/lecke_02_002
Órarend elkészítése jegyre:
2022. szeptember 19., hétfő
2022. szeptember 18., vasárnap
8.o informatika: 3 óra jegyzete a füzetbe
1. óra
A háttértárak a fájlok tárolására szolgálnak, melyek a számítógép kikapcsolása után is megmaradnak. A háttértár kapacitása a rajta maximálisan tárolható adatmennyiséget jelenti. Tárolási elveik alapján az alábbi típusokat különböztetjük meg.
A hálózatok előnyei
Az erőforrások megosztása azt jelenti, hogy a hálózatba kapcsolt számítógépek a hardvereszközeiket közösen használhatják, például egy nyomtatót. Az iskolai hálózaton adatfájlokat nem kell mindegyik számítógépen tárolni, a programokat nem kell mindegyik számítógépre feltelepíteni, elég csak az egyikre, amely kiszolgálja a többi számítógépet.
A hálózatnak köszönhetően a kommunikáció gyorsabb és költségtakarékosabb, könnyen és gyorsan elérhetők nyilvános adatbázisok, friss információk.
A számítógépek szerepe a hálózatban általában nem egyenrangú. Azt a számítógépet, amelyik a többi számára biztosít szolgáltatásokat, adatokat, erőforrásokat, kiszolgáló (szerver) számítógépnek nevezzük. Azok a számítógépek, amelyek ezeket a szolgáltatásokat igénybe veszik az ügyfelek, más néven kliensek.
A hálózatok csoportosítása méretük szerint
A számítógépek egymástól való távolságát figyelembe véve a hálózatok lehetnek személyes hálózatok, PAN-ok (Personal Area Network). Ez egy személy által használt eszközöknek a hálózatai, például az otthoni személyi számítógép, a mobiltelefon, egyes „intelligens” háztartási berendezések összessége, ezeket csak egy személy használja.
A LAN (Local Area Network) helyi hálózat, néhány száz méteren belül elhelyezkedő, hálózatban összekapcsolt szerverek, személyi számítógépek és más informatikai eszközök összességét jelenti.
A MAN (Metropolitan Area Network) helyi hálózatokat összekötő, nagyobb kiterjedésű városi hálózat. 1 és 50 km is lehet az egyes számítógépek vagy helyi hálózatok közötti távolság. Egy ilyen hálózat akár több tízezer számítógépet is összekapcsolhat.
A WAN (Wide Area Nerwork) nagy kiterjedésű, egy régióra, egy országra kiterjedő hálózatot jelent. Az internet is ebbe a kategóriába tartozik.
